A kerékpározáson belül a versenyszámoknak négy nagyobb csoportja van: országúti kerékpározás, pályakerékpározás, hegyi-kerékpározás és BMX. Ezek magukba foglalnak egyéni és csapat mezőversenyeket, időfutamokat, illetve üldözőversenyeket, valamint különböző távolságokra kiszabott versenyeket.

Hazánk ebben a sportágban először 1912-ben a stockholmi olimpián képviseltette magát: Henzsel János, Mazur Gyula, Müller István, Teiszenberger Ignác és Teppert Károly részvételével. A verseny 320 km-es távon zajlott, mely Magyarország képviselőinek szokatlan hosszúságú volt, így nem értek el igazán érdemleges helyezéseket. Ezt követően 1924-ben, a párizsi olimpián négy magyar sportoló (Grimm János, Uhereczky Ferenc, Rusovszky Mihály és Steiner Ferenc) indult kétüléses verseny, 188 km-es mezőnyverseny, illetve 200 méteres repülőverseny kategóriákban. Kiemelkedően jó eredményeket azonban itt sem sikerült elérniük. Az 1936-os berlini olimpián azonban Orczán László az 1000 m-es időfutamban 5. helyezést ért el, mely az egyik legnagyobb sikernek számít a magyar kerékpársport történetében. A későbbiek folyamán még egy kiemelkedő magyar eredmény született, melyet 2000-ben a sydney-i olimpián Szabolcsi Szilvia szerzett. A nők sprint versenyszámában ugyanis 5. helyen végzett, mely az első női olimpiai kerékpáros siker.

A hegyi-kerékpározás csak 1996-ban debütált, a BMX pedig 2008-ban, a pekingi olimpián került a palettára. Konkrétabban a BMX egyik legrégebbi ágazata a BMX Cross az, amely bekerült az olimpia versenyszámai közé. Ez a versenyág egy 300-400 méteres pályán zajlik, mely magába foglal többnyire 3-4 kanyart, 10 ugratót és egy rajtdombot. A kieséses rendszerű verseny egy futama egy kört tesz ki, a rajtgéptől kezdődik, a célnál záródik. Egy futamban nyolc versenyző vehet részt, míg a döntő futamban már csak a nyolc legjobb méri össze tudását, kialakítva a végső sorrendet.  

Főként a hosszabb távon zajló versenyek esetében fontos a megfelelő ruházat. Kiegészítők terén a sisak, a kesztyű és a napszemüveg is nélkülözhetetlen része a kerékpáros öltözéknek. Napszemüveg esetében a legjobb a fotokromatikus lencséjű darabok, melyek az aktuális fény hatására sötétednek vagy éppen világosodnak. Ez különösen olyan változékony terepeken kitűnő, ahol egyfolytában felváltják egymást a napos, illetve az árnyékos szakaszok.